A 19. században épült zsinagóga
Karcag különleges látványosságai közül való a megye utolsó, építése óta eredeti funkciójában megmaradt izraelita temploma, a több mint 120 éves Zsinagóga. A Kossuth térből nyíló Kertész József utcában található romantikus stílusú építmény 1899-ben épült fel, ám vélhetően korábban már imaház állt a helyén. Az izraelita hitközség 1866-ban átadott iskolája szintén ebben az utcában volt megtalálható, ahol 1934-ig folyt az oktatás, később azonban ezt az épületet elbontották.
A Hitközség létrejötte
A történeti adatok alapján 1848-ban kezdtek letelepedni Karcagon és környékén a zsidó vallású lakosok. Hamarosan megalakult a Karcagi Hitközség (1855), rabbijukká Hirsch Márkot választották, aki négyévi tevékenység után szülőfalujában, Tiszabőn folytatta munkásságát, majd prágai, később hamburgi főrabbi lett. Távozása után Schüch Salamon foglalta el helyét, aki 48 éven át volt a hitközség szellemi vezetője. Az ő tevékenykedése idején kezdődött a zsinagóga építése 1898-ban. Az épület a karcagi Blaum Ferenc fia, Bolgár építész tervei alapján készült, majd hamarosan sor került az avatásra 1899. március 20-án.
Az épület jellegzetességei
A zsinagóga alaprajza téglalap formájú, felépítése egy nyeregtetős főépületből és egy előépítményből áll. A főbejárat feletti, az oldalszárnyak és az oldalhomlokzat nagy emeleti ablakai patkóíves záródásúak. A főbejárat két oldalán az oldalszárnyakon mellékbejáratok találhatók, amelyek felett Dávid-csillaggal díszített kerek ablakok helyezkednek el. Az oldalhomlokzatok négy ablaktengelyesek, a földszinti ablakok egyenes záródásúak. A templombelsőben a Dávid-csillag megjelenik a karzatokat tartó öntöttvas konzolok mintázatában is. Ez az ábrázolás a színes, festett üvegablakok szimbolikus díszítőmotívumai között is jelentős helyet kap, minden ablakon megtalálható. Az üvegablakok változatos mintái a zsidóság vallásos jelképeit mutatja be.
Hitélet a zsinagógában
A zsidóság rövid időn belül a város gazdasági és szellemi életének jelentős szereplőjévé vált.
Schüch Salamon 1917-ben bekövetkezett halála után fia, Schüch Mór lett a harmadik karcagi rabbi, aki 1940-ben halt meg.
1944-ben felére csökkent a Hitközség lélekszáma, a mártírhalált szenvedett hittestvérek emlékét a templom előcsarnokában a Mártír Emlékfalba felvésett nevük és a temetőben felállított Mártír Emlékoszlop őrzi.
A Hitközség kis lélekszáma miatt istentiszteletet évente a Mártír Megemlékezések és a Nagyünnepek alkalmával tartanak.
A zsinagóga ülésrendre vonatkozó szabályai szerint a vallási összejöveteleken a férfiak és a nők külön-külön részben foglalnak helyet, ez azonban a látogatókra nem vonatkozik.
Lehetőség szerint csoportok előre egyeztetett időpontban történő látogatását várják!
Forrás:
https://karcag.hu/izraelita-hitkozseg/
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/karcag/zsinagoga-22466