Történeti említések
Tiszafürednek az Árpád-házi királyok korában még nem volt temploma, később 1571-ben egy török defter szerint azonban már van, melyet 1718-as adatok alapján reformátusok használtak.
A környék rekatolizálásakor Esterházy Károly egri püspök 1776-ban alapított önálló lelkészséget Tiszafüreden. Nyitray József volt az első plébános, aki 1781-től a paplak egyik szobájában misézett négy éven át, majd végül 1785-ben a hívek egy nádfedeles kis vályogtemplomot emeltek. 1816-ban ennek tornya ledőlt, falai megrepedtek, így szükség nyílott egy új templom építésére. Ezt 1822-ben kezdték el, majd 1827-ben szentelték fel Szűz Mária tiszteletére. A 19. századi tiszafüredi vallási fellendülés nagyban köthető Pájer Antal és Tariczky Endre plébánosok nevéhez.
A szentély megépítése és a Szent Kereszt-ereklye
1933-ban az akkori plébános, Véber János hívta ide az újonnan épített katolikus elemi iskolához Az Isteni Megváltóról Nevezett Szerzetesnővéreket. A templom már kicsinek bizonyult a városnak, ezért az 1827-ben felépített templomhoz 1939-ben szentélyt építettek Dr. Schleiminger László egyházközségi világi elnök 9000 pengős anyagi hozzájárulásával, így hosszában 9 métert bővült a templom. Az adományozásról szóló dísztábla a templom falán ma is megtekinthető.
A templom különleges szakrális kincse a Szent Kereszt-ereklye. Ezek a típusú emlékek Krisztus keresztjének megmaradt darabjait tartalmazzák díszes ötvösműremekbe helyezve.
A templom kint és bent
Klasszicista stílusú, műemlék jellegű egyhajós templom, hajója négy boltszakaszos csehsüveg boltozattal. Az 1827-ben felépült templomnak szentélye nem volt, a hátsó falon kapott helyet az oltár és az oltárkép. A homlokzatból kiugró torony óraíves párkánnyal ellátott, a torony és a templom falait falpillérek tagolják.
A főoltáron látható Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Balkay Pál tiszaörsi születésű festőművész alkotta. A Szent Ferenc elragadtatását bemutató bal oldali mellékoltár képét Kovács Mihály abádszalóki festő készítette. A Szent László-kép alkotója Dióssy László.
A templom 1948-ig egyszínű volt, Benke László jászberényi festő festette ki 1949-ben. A szentélyben az apszison egy (Szűz Mária mennybe vétele), a hajóban három nagy mennyezeti freskó készült (A magyar szentek hódolata a Boldogasszony előtt, A Szentlélek eljövetele, Az Angyali üdvözlet).
A berendezési tárgyak eredetiek, a keresztelőkút, a padok, a gyóntatószék egri mesterek munkái.
Az orgona Rieger Ottó-féle műemlék 1911-ből való Rapaics Rajmund apátkanonok és Hering József helybeli lakos adományából. 2013-ban teljesen felújították.
Az első világháborúba elvitt nagyharang pótlására 1987-ben Mitru Miklós esperes készíttetett hétmázsás harangot.
A templom felújítása
Az új plébánia és közösségi ház a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 2001-ben az 1781-ben emelt plébánia bővítésével. A templombelső festésének felújítása Király József restaurátor, képző- és iparművész munkája 2011-ben, a szembemiséző oltár Csontos Sándor alkotása 2013-ból. A felszentelő püspök mindkét esetben Palánki Ferenc atya volt.