A templom jellegzetességei
Kecses megjelenésével, égbetörő tornyával a túraútvonal üde színfoltja szakrális utazásunk fegyverneki helyszíne, az 1862-63 között épült romantikus stílusú Szent Vendel templom.
Az egyhajós, keresztházas, félköríves szentélyzáródású, nyeregtetővel fedett templom első látásra szembetűnő ékessége a torony aljában nyíló bélletes díszítésű kapu, melyben fokozatosan szűkülő, változatos mintával díszített kapuzatok sorakoznak. A ragyogó fehérre festett, pazar vasalattal ékesített ajtó impozáns megjelenést ad a templom bejáratának. A szentély mindkét oldalán féltetős melléktér, a hajó főkapu felőli oldalán karzat található.
A falképek és a berendezés egyaránt a romantikus stílus jegyeit viselik. Az orgonát az építés évében Komornyik Nándor pesti orgonaépítő mester készítette.
Kapocs két nép között
A helytörténeti kutatások szerint két nemzetiség, a sváb és magyar közösség mintegy megbékítésére került a két településrész közé egyfajta kapocsként a templom.
Az 1840-es évektől telepítik az idegen ajkú német lakosságot Fegyvernekre, ennek következtében a katolikusok száma jelentősen megnőtt, 1850-ben már mintegy három és fél ezer hívet tartottak számon. Mind a magyar, mind a sváb lakosoknak igénye volt templomra, ugyanis a település vallási szempontból 1862-ig a tiszabői római katolikus egyházhoz tartozott, ott házasodtak, ott kereszteltek a fegyvernekiek. Még parókiája sem volt. A templom építésével megkezdődhetett a szakrális önállósodás, noha saját lelkész fenntartására még nem volt lehetőség. Az új templom helyének kijelölését illetően azonban nem egyezett a két nemzetiség, így végül a Bartakovics Béla egri érsek által kijelölt küldöttség azt a döntést hozta, hogy azon az üres telken épüljön fel a templom, amely „Magyarfalu” és a svábok lakta Annaháza településrészek határán helyezkedik el. Így 1862-ben sor került az alapkő letételére. A templomot Gerster Károly magyar építész építette Feszl Frigyes és Kauser Lipót közreműködésével.
1864-ben szentelték fel a templomot Szent Vendel tiszteletére.
A templom hangjai
Harangjai közül legnagyobb a Szent Vendel nagyharang, amelyet 1863-ban Pesten öntött id. Walser Ferenc. Külön érdekessége, hogy Magyarország legkorábbi tárcsás felfüggesztéssel készült harangjainak egyike, a névadó szent alakját ábrázolja az egyik oldalán található kép. A Kisharangot a német Fritz Wilhelm Rincker vezetésével a budapesti Ecclesia Harangművek öntötte 1923-ban. A mindösszesen 40 kg súlyú Lélekharangot ifj. Walser Ferenc készítette Budapesten 1929-ben, melynek oldalán a magyar címer látható.
A templomkertben sétálva egy Szentháromság-oszlopra (1897) és egy kőkeresztre (1909) bukkanva fedezhetjük fel a század eleji szakrális építészet nyomait.
A templom jelenlegi formája 1934-ben alakult ki, 1957 óta műemléki védelem alatt áll.
Források:
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/5890
Országh László (2020) : A fegyverneki svábok asszimilációja. Zounuk, 2020. 34. szám. (Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltára Évkönyve)
http://www.magyarharangok.hu/fegyvernek.html
